Főbb információk

• A betongyártás automatikus, számítógép-vezérlésű HPGM 1150 típusú betonkeverőgéppel történik, melynek kapacitása 55-60 m³/óra. 
• A kész betont kilogramm pontossággal, technológus által összeállított receptek alapján gyártjuk a különböző kitéti osztályoknak megfelelően.
• Rendelkezésre áll 1 db 9m3-es és 1db 11m3 mixerünk és 1db betonpumpánk a hét bármely napján (előzetes egyeztetés szükséges).
• Lakossági és céges kiszolgálás egyaránt biztosított. 

Általános információk

A beton egy mesterséges építőanyag, amelyet négy alapösszetevő alkot, a homok, a kavics, a cement és a víz. Bármilyen alakra formázható, a kötés után pedig nagy szilárdságú tartószerkezetként funkcionál. A különböző méretű kavics és homokszemeket, cementtel és vízzel vegyítve, valamint igény szerint egyéb adalékanyagok hozzáadásával, más-más környezeti hatásnak kitett osztályokba sorolva (korrózió, fagyás, kopás, víznyomás, szilárdság) eltérő minőségű beton hozható létre. A nagyobb szemcsés kavicsok apróbb homokszerű anyag összekeverésével (melynek hézagkitöltő szerepe van), valamint kötőanyagként cement hozzáadásával kapunk egy kemény anyagot, mely a fizikai és kémiai kötés révén alakul ki. A száraz anyagok és a víz hozzáadásával a friss beton rövid ideig szabadon formázható, majd a kémiai és fizikai reakciók hatására szilárdul meg. A megszilárdult beton nagy teherbírású mesterséges felületet képez. A megrendelői igényeknek megfelelően a beton terhelhetősége, minősége és a különböző külső-belső tényezőknek való ellenállása, a beton recepttúrájának változtatásával érhető el.

A beton nyomószilárdság alapján lehet:

• szerelő betonként használatos: C-8 és C-10
• vasbeton szerkezetekhez, vasalt aljzatokhoz, födémekhez alkalmazandó: C-16-től C-30-ig

A többféle recepttúrának köszönhetően létrehozható:

• alig földnedves beton
• földnedves beton 
• kissé képlékeny beton 
• képlékeny beton 
• folyós beton 
• önthető beton

Ezek a kategóriák a friss beton keverhetőségét, tömöríthetőségét, bedolgozhatóságát, szállíthatóságát és állékonyságát határozza meg. Továbbá befolyásolja a beton kötési és szilárdulási folyamatait, zsugorodásának mértékét, cement és víz igényét. Kiemelten fontos a felhasznált cement, valamint a szilárd összetevők minősége, szemcseszerkezete, és az egyéb adalékanyagok felhasználása. 

Alkalmazhatjuk az alig földnedves betont vasalatlanul, például útalapok és a hozzá kapcsolódó szegélykövek ágyazatának készítéséhez, valamit kiselemgyártáshoz. A kissé képlékeny betonokat vasalatlan vagy ritkán vasalt szerkezeteknél használják, a képlékeny betont sűrűn vasalt szerkezeteknél alkalmazzák. A folyós betont sűrűn vasalt, szűk keresztmetszetű, nehéz hozzáférésű szerkezetek építésére használják, például előregyártott vasbeton szerkezeteknél, vagy például üzemi körülmények között történő előregyártásnál. Az önthető betont nagy területű szerkezetek gyors és könnyű megépítéséhez használják.

Környezeti osztályozás szerint a betont az alábbiak alapján kategorizálhatjuk: 

• fagyálló, sóálló (jele: XF)
• vízzáró (jele: XV, VZ)
• kopásálló (jele: XK)
• karbonátosodásnak ellenálló (jele: XC)
• kloridoknak ellenálló (jele: XD)
• kémiai korróziónak ellenálló (jele: XA)

A széles skálán mozgó sűrűségi mutatójának köszönhetően a beton rendkívüli formálhatósággal rendelkezik. Épületek, műtárgyak, betonelemek legkülönbözőbb formái állíthatók  elő belőle.

Utókezelés

A szerkezetek betonnal való kiöntését követően fontos az utókezelés. Amíg szabadon formázható, addig fizikai behatással (vibrálás, pörgetés) tömöríthető, a kémiai reakció beindulásakor elkezdődik a szilárdulás, ekkor kezdődhet el a látszó felület kialakítása. A kémiai kötés teljes érvényesüléséhez kellő mennyiségű víz szükséges, ezért locsolással vagy vegyszeres utókezeléssel kell segíteni a folyamat sikerességét.

Dokumentumok

• teljesitmenynyilatkozat-betonpdf-2021-10-06.pdf