A beton egy mesterséges építőanyag, amelyet négy alapösszetevő alkot, a homok, a kavics, a cement és a víz. Bármilyen alakra formázható, a kötés után pedig nagy szilárdságú tartószerkezetként funkcionál. A különböző méretű kavics és homokszemeket, cementtel és vízzel vegyítve, valamint igény szerint egyéb adalékanyagok hozzáadásával, más-más környezeti hatásnak kitett osztályokba sorolva (korrózió, fagyás, kopás, víznyomás, szilárdság) eltérő minőségű beton hozható létre. A nagyobb szemcsés kavicsok apróbb homokszerű anyag összekeverésével (melynek hézagkitöltő szerepe van), valamint kötőanyagként cement hozzáadásával kapunk egy kemény anyagot, mely a fizikai és kémiai kötés révén alakul ki. A száraz anyagok és a víz hozzáadásával a friss beton rövid ideig szabadon formázható, majd a kémiai és fizikai reakciók hatására szilárdul meg. A megszilárdult beton nagy teherbírású mesterséges felületet képez. A megrendelői igényeknek megfelelően a beton terhelhetősége, minősége és a különböző külső-belső tényezőknek való ellenállása, a beton recepttúrájának változtatásával érhető el.
A beton nyomószilárdság alapján lehet:
A
többféle recepttúrának köszönhetően létrehozható:
Ezek
a kategóriák a friss beton keverhetőségét, tömöríthetőségét, bedolgozhatóságát,
szállíthatóságát és állékonyságát határozza meg. Továbbá befolyásolja a beton
kötési és szilárdulási folyamatait, zsugorodásának mértékét, cement és víz
igényét. Kiemelten fontos a felhasznált cement, valamint a szilárd összetevők
minősége, szemcseszerkezete, és az egyéb adalékanyagok felhasználása.
Alkalmazhatjuk
az alig földnedves betont vasalatlanul, például útalapok és a hozzá kapcsolódó szegélykövek ágyazatának
készítéséhez, valamit kiselemgyártáshoz. A kissé képlékeny
betonokat vasalatlan vagy ritkán vasalt szerkezeteknél használják, a képlékeny
betont sűrűn vasalt szerkezeteknél alkalmazzák. A folyós betont sűrűn vasalt,
szűk keresztmetszetű, nehéz hozzáférésű szerkezetek építésére használják,
például előregyártott vasbeton szerkezeteknél, vagy például üzemi körülmények között történő előregyártásnál. Az önthető betont nagy területű szerkezetek
gyors és könnyű megépítéséhez használják.
Környezeti
osztályozás szerint a betont az alábbiak alapján kategorizálhatjuk:
A
széles skálán mozgó sűrűségi mutatójának köszönhetően a beton rendkívüli
formálhatósággal rendelkezik. Épületek, műtárgyak, betonelemek legkülönbözőbb
formái állíthatók elő belőle.
A
szerkezetek betonnal való kiöntését követően fontos az utókezelés. Amíg
szabadon formázható, addig fizikai behatással (vibrálás, pörgetés) tömöríthető,
a kémiai reakció beindulásakor elkezdődik a szilárdulás, ekkor kezdődhet el a
látszó felület kialakítása. A kémiai kötés teljes érvényesüléséhez kellő
mennyiségű víz szükséges, ezért locsolással vagy vegyszeres utókezeléssel kell
segíteni a folyamat sikerességét.